Az őszi eső csorog az ablakon egy kora délutáni napon. Az
ablaküvegen át kinézve csak árnyak szállnak a térben. Egy árny közelít.
Bekopog. Kinyílik a nehéz tölgy ajtó.
-
Jó hírt hoztam. – szólt az ember eső
áztatta köpenyében, kopottas kalapjában.
-
Vége a sötétségnek, a fény már felsejlik
a látóhatáron. – Folytatta.
-
Nem kell sokáig várni, idézd fel önmagad
egységét, ne hagyd a kétséget emelkedni. Légy a fény és az árnyék között. Így
átvészeled a napokat. Légy türelmes önmagadhoz, tisztítsd meg elméd, ne engedj
a kósza gondolatoknak. A Szellemi Tisztaság a szenvedés elhagyásának módja. Hív
Önmagad Istenét, így a lélek kiteljesedik. A szellem és a lélek összhangja a
böjtölő testtel létrehozza a teremtő fény átrezgését, a halandó lélek
nyugalmát.
-
Így meglátod az utat, mely előtted
feltárul. Nincs többé tévelygés, mert Te vagy az út minden cselekedeteddel,
érzéseddel és gondolatoddal.
Te vagy a hírnök, és aki a hírt kapja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.